A munkafüzetben használt fogalmak jegyzéke

1. téma

ige

Az ige az egyes jeleneteket megjelenítő puzzle-szerkezet központi eleme, amelynek jelentése meghatározza, hogy a mondat hány és milyen mondatrészt tartalmaz.

 

2. téma

névmás

A névmás olyan szó, amely névszókat (főnevet, melléknevet, számnevet) helyettesít. Ha egy szövegben nem akarjuk folyamatosan ismételni, hogy kiről van szó (pl. Kati, Katiról, Katinak), akkor azt is mondhatjuk, hogy ő, róla, neki stb.

 

monológ

Bizonyára emlékszel, hogy amikor monológot írsz, „kisajátítod” a közlő szerepét. A saját gondolataidat, érzéseidet vizsgálod meg, mintegy számot vetsz önmagaddal. Elmélkedhetsz valamely témával vagy történéssel kapcsolatban, végiggondolhatod a napodat, és véleményt nyilváníthatsz az egyes eseményekről vagy személyek viselkedéséről.

Szövegedben egyes vagy többes szám első személyű közlésmódot használj, minél több típusú mondatot (kijelentő, felkiáltó, felszólító, kérdő), illetve ne feledj el a szöveg végére valamilyen álláspontra jutni (ne hagyd „a levegőben” a gondolatmenetet)!

 

állítmány

Az állítmány fő szófaja az ige, ha a mondatban ige van, az mindig állítmány lesz. Pl. Kati lépked. Az állítmányt azonban nemcsak igével fejezhetjük ki, hanem névszóval is:

−      főnévvel: Kati gyerek.

−      melléknévvel: Kati ügyes.

−      számnévvel: Kati a második.

−      névmással: A füzet az enyém.

 

3. téma

alaptag

Az alaptag egy szerkezet legjobboldalibb tagja.

Pl. a csodálatos képregény szerkezet legjobboldalibb tagja a képregény.

 

főnév

A főnév egy kifejezés alaptagja.

Pl. a csodálatos képregény szerkezet alaptagja a képregény.

 

melléknév

Részleteket árul el a szerkezet alaptagjáról, a főnévről, az alaptag jelentését pontosítja, részletezi, főnév előtti pozícióban pedig jelzői szerepe van. Ilyen kifejezés a szövegben még a rendkívüli (vállalkozás); vidéki (lelkész); mesés (utazás) stb.

 

melléknévi igenév

A melléknévi igenév olyan jelzői szerepű elem, amely a főnévi alaptag jelentését pontosítja, módosítja. Benne könnyen felismerhető az adott esemény igéje is. Pl. tervezett, inspiráló.

 

névelő

Az egy, a, az szavak a főnévi alaptagú kifejezések esetében nem azonosíthatóak sem alaptagként, sem jelzői szerepben levő szavakként, hiszen ezek egyrészt nem a legjobboldalibb tagok, másrészt szerepük nem a „jellemzés”, jelentéspontosítás. Ezeket a szavakat névelőknek hívjuk, szintén a főnévi kifejezés részei. Az a és az névelőt határozott névelőnek, az egy szót pedig határozatlan névelőnek nevezzük.

 

birtokos szerkezet

Az (a/az) + valami/valaki + valamije/valakije felépítésű kifejezéseket birtokos szerkezeteknek hívjuk. Ezekben a névelő mellett másik két főnév található. Az ilyen Darwin ükunokája vagy az expedíció támogatói típusú szerkezetek alaptagját birtoknak (valamije/valakije = ükunoka; támogató), a másik főnevet birtokosnak (valami/valaki = Darwin; expedíció) hívjuk. Természetesen a birtokos szerkezetekben az alaptag módosítható jelzői szerepben levő szavakkal (pl. Dél-Amerika keleti partjai).

 

számosság

A számosságot kifejezhetjük egy önálló szóval (Pl. kettő; harminckettő; százöt, kétszáz. Az ilyen szavak is módosítják, pontosítják a főnévi alaptag kifejezéseit, több részletet árulnak el az alaptag által nyelvileg jelölt dologról.) Máskor viszont nem egy önálló szó utal a számosságra, hanem egy szóelem (toldalék), pl. -i, -k.

 

határozatlan névmás

A vala-, akár-/bár-, se- és mind- kezdetű szavakat határozatlan névmásnak nevezzük.

Pl. valaki, valahol, valamikor

 

általános névmás

Az akár-/bár-, se- és mind- kezdetű szavakat általános névmásnak nevezzük.

Pl. akárki, akárhol bárki, bárhol; sehol, senki; mindenki

 

4. téma

hangsúly

Hangsúlyról akkor beszélünk, amikor valamit nyomatékosabban ejtünk ki. A magyar nyelvben a szavak első szótagját hangsúlyozzuk. Ezt a hansúlyt nevezzük szóhangsúlynak.

Pl. Isti moziba sietett Emmával.

Amikor a szavakat mondatba fűzzük, egyesek plusz nyomatékot kaphatnak, ha fontos információt jelölnek. Ezt a hangsúlyt mondathangsúlynak nevezzük.

 

kulcsszó

Olyan szó, amely kiemelt fontosságú (kulcsfontosságú) a szövegben, hiszen megnevezi annak a témáját vagy résztémáját. A kulcsszavak beazonosításával könnyedén tudunk pontos vázlatot vagy tartalmat írni.

 

hangsúly jelölése

A szóhangsúly jele: ' vagy pedig a szavak első szótagjának egy vonallal történő aláhúzása.

Pl. 'Anna 'almát 'eszik./ Anna almát eszik.

A főhangsúly/mondathangsúly jele: +

Pl. +Anna eszik almát.

 

főhangsúly

A főhangsúly egy plusz nyomaték, amely arra a szóra vagy szószerkezetre esik, amelyik a mondat leglényegesebb információját tartalmazza.

Pl. +Anna adta át a csomagot. (Anna volt az, aki átadta a csomagot, nem valaki más.)

      +A csomagot adta át Anna. (A csomag került átadásra, nem pedig egy üzenet.)

cáfolat

Valamely állításnak (írásban vagy élőszóval előadott) ellenérvekkel való megdöntése, bizonyítása.

 

semleges hangsúlyozás

Akkor beszélünk semleges hangsúlyozásról, amikor a mondat mindegyik elemét azonos nyomatékkal ejtünk ki.

Pl. Emma átadta Robinak a tolltartót. Ebben a mondatban egyformán fontos információ Emma, aki átadja a tárgyat, Robi, akinek átadja a lány a tárgyat, a tolltartó, ami maga az átadott tárgy, illetve az átad ige.

 

szórend

A mondatot alkotó szavak sorrendjét szórendnek nevezzük. A magyar nyelvet a szabad szórendű nyelvek közé sorolják, ám ez nem teljesen igaz, hiszen bizonyos szavaknak kötött helye van a mondatokban. Lásd: A kutya éhes./Kutya a éhes. A szavak sorrendje, azaz a szórend befolyásolhatja a mondat jelentését.

Pl. Könyvet ajándékozott Blanka Petinek.

      Blanka ajándékozott könyvet Petinek.

 

párbeszéd

Két vagy több személy beszélgetése, társalgása. Rögzítésekor fontos a párbeszédjel használata, hiszen általa érzékeltetjük, hogy éppen ki a megszólaló.

Pl. – Szia! Olvastad már Wéber Anikó legújabb regényét?

     – Szia! Igen! Ki ne hagyd! Várom, hogy megbeszélhessük.

 

5. téma

puzzle-szerkezet

A puzzle-szerkezet tulajdonképpen egy mondat eseményeinek/jeleneteinek a feltérképezése.

A szerkezet központi eleme az IGE (állítmány), amely segítségével beazonosítható az esemény többi szereplője (alany, tárgy, határozó).

Zöld puzzle-elembe helyezzük a cselekvés alanyi részét (VALAKI végzi a cselekvést); sárgába a tárgyi részét (VALAMIT végez) ; lilába pedig a cselekvés körülményeit kifejező szavakat, szószerkezeteket (VALAKIVEL/VALAKINEK, VALAHOL, VALAMIKOR stb. végzi a cselekvést).

kötőszó

A kötőszó, neve is elárulja, olyan rövid szócska, amely valamilyen logikai kapcsolatot teremt az elemek között.

Pl. és, de, vagy

mellérendelő szószerkezet A kötőszóval vagy vesszővel összekapcsolt elemek mellérendelő szószerkezetet alkotnak.

 

tagmondat

Az összetett mondat része, amely egy eseményből áll. A tagmondatok önálló mondatként is megállják a helyüket, ám azzal, hogy egy mondatba kerülnek, arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a mondatot a tagmondatok/események egymással való viszonya alapján kell értelmeznünk.

 

összetett mondat

A több eseményből/tagmondatból álló mondatokat összetett mondatoknak nevezzük. Az összetett mondatok tagmondatait/eseményeit kötőszó és vessző kapcsolja össze.

 

utalószavak

Az utalószavak arra utalnak, hogy a tagmondatot/eseményt egy újabb tagmondattal/eseménnyel kell kiegészítenünk ahhoz, hogy értelmezni tudjuk őket.

 

főmondat

Az utalószót tartalmazó tagmondatot főmondatnak nevezzük.

 

mellékmondat

A kötőszót tartalmazó tagmondatot mellékmondatnak nevezzük. A mellékmondat kifejti a főmondat utalószavát.

 

6. téma

téma

A téma megmutatja, hogy miről szól a szöveg. Már a cím is kihangsúlyozhatja, de folyamatosan visszautalnak rá a szöveg kulcsszavai.

cím

A cím rámutat a szöveg egészére, összefoglalja a lényegét. Több típusú lehet:

−      témamegjelölő cím: pl. Szent Péter esernyője

−      műfajmegjelölő cím: pl. Himnusz

−      reklámszerepű cím: pl. A lidércerdő mélyén

−      címkeszerepű cím: pl. Az óriás

 

kulcsszó

A kulcsszó a szöveg témájára utaló szó, többnyire (de nem kizáró jelleggel) főnév, és többször fordul elő a szövegben. A kulcsszó a téma folyamatos jelenlétét biztosítja, ezáltal hozzájárul a kohézió (a szöveg egységessége) megteremtéséhez.

 

kérdőszó

Információszerzéshez leggyakrabban kérdezést használunk, legtöbbször kérdő mondatot. A kérdő mondatban a tudni kívánt információt kérdőszó jelöli.

Pl. Mikor indul a következő vonat? Hol van a testvéred? Miért van rajtad esőkabát?

 

indulatszó

Az indulatszó olyan rövid szó, amely egy hirtelen érzelmi, indulati megnyilvánulást fejez ki, amivel a környezetünkben történő eseményekre reagálunk.

 

7. téma

szókölcsönzés

Új szavak jönnek létre a nyelvünkben, ha átvesszük a szót egy másik nyelvből a mi nyelvünkbe, ezt hívjuk szókölcsönzésnek. Van, hogy idegen írásmóddal, máskor pedig magyarosan írjuk ezeket, attól függően, mennyire épültek bele a nyelvünkbe 

Pl. vlog, chat, leggings, kóla, fájl

 

szóképzés

Új szavak létrejöttének az a módja, amikor saját nyelvi eszközeinkkel hozunk létre új szavakat.

Pl. szóképzéssel (bevállalàbevállalós, triggeràtriggerel)

 

 

mozaikszóalkotás

Új szavak létrejöttének az a módja, amiko  saját nyelvi eszközeinkkel hozunk létre új szavakat.

Pl. mozaikszó-alkotással (csokoládé+alkoholistaàcsokoholista. szerény véleményem szerintàszvsz)

 

rövidítés

Új szavak létrejöttének az a módja, amikor saját nyelvi eszközeinkkel hozunk létre új szavakat.

Pl. rövidítéssel (celebrityàceleb, tudomàtom, pillanatàpill)

 

szóösszetétel

Új szavak létrejöttének az a módja, amikor saját nyelvi eszközeinkkel hozunk létre új szavakat.

Pl. szóösszetétellel (bolt+kórosàboltkóros)

 

tükörfordítás

Új szavak létrejöttének az a módja, amikor saját nyelvi eszközeinkkel hozunk létre új szavakat.

Pl. tükörfordítással (ném. Passivhaus à passzívház, YouTubeàTeCső)

 

jelentésváltozás

A jelentésváltozás neologizmust eredményezhet, ha a szó elkezd valami olyant jelenteni, amit addig nem (kockaà’telefonon, számítógépem sokat játszó személy.

 

8. téma

 

fogalomkör

Egy szó fogalomkörébe beletartozik minden olyan szó, amely jelentése alapján logikailag kapcsolódik hozzá. Azonos használati területű (témájú) szavak csoportja. Más néven jelentésmező.

 

jelentésmező

Egy szó jelentésmezejébe beletartozik minden olyan szó, amely jelentése alapján logikailag kapcsolódik hozzá. Azonos használati területű (témájú) szavak csoportja. Más néven fogalomkör.

 

gyűjtőfogalom

A gyűjtőfogalom a fogalomkör vagy jelentésmező központi fogalma, amelyhez alárendelődve kapcsolódik az összes többi fogalom. Megnevezi a témakört, a szócsoportot. Ezért, ha ábrázoljuk, akkor a gyűjtőfogalom kerül a legfelső sorba.

 

antonima

Az antonima ellentétes értelmű szó.

 

szinonima

A szinonima rokon értelmű szó, azonos vagy hasonló jelentéssel bíró kifejezés

 

állandósult szókapcsolat

Az állandósult szókapcsolatoknak nevezzük a köszönések, szólások, közmondások, szóláshasonlatok, szállóigék, idézetek.

 

klisé

A klisé sokat ismételt, elcsépelt volta miatt semmitmondóvá lett állandósult szókapcsolat, közhely. Pl. Tele van a hócipőm!, Ez van!, Minden rosszban van valami jó., Az idő pénz.

 

chatszöveg

A chatszövegek a szóbeli és az írásbeli szövegek sajátosságait is magukon hordják. Majdnem olyanok, mint egy leírt beszélgetés. Csetelés közben gyakran figyelmen kívül hagyjuk a helyesírási szabályokat (ékezeteket, írásjeleket hagyunk el, rövidítünk, kiejtés szerint írunk), és az érzelmeinket is próbáljuk kifejezni: emotikonokkal pótoljuk az élőbeszéd közbeni mimikát, hanghordozást.

9. téma

köznyelv

A köznyelv egy nyelvnek az egységesített, az egész nyelvterületre kiterjesztett beszélt változata, amelyet nem csak egyes nyelvterületeken vagy csak egyes beszélői csoportok használnak, hanem általánosan ismert nyelvváltozat. Nem hordoz magán nyelvjárási sajátosságokat vagy csoportnyelvi jellegzetességeket. Úgy is mondhatnánk, hogy „semleges” nyelvváltozat. Más néven standard/sztenderd vagy normatív nyelvváltozatnak is hívják. Az oktatás, a sajtó, a hivatalos közeg által használat nyelvváltozat.

 

nyelvjárás

A nyelvjárás (más nevén dialektus) egy-egy földrajzi területen élők sajátos nyelvváltozatát jelenti. A teljes magyar nyelvterületen tíz nagy nyelvjárási régiót különítünk el. Ezek közül három teljes mértékben Románia területén található: moldvai magyar (csángó), székely, mezőségi, és még három átnyúlik Románia területére: északkeleti, Tisza-Körös vidéki és a dél-alföldi régió.

 

szleng

A szleng a fiatalok, tizenévesek sajátos nyelvváltozata, amelynek célja a csoporton belüli összetartozást kifejezni, és elhatárolni a közösséget a többiektől, vagyis, nem árt, ha a kívülállók nem értik, miről beszélnek. Ezért a szleng szókincsére jellemző, hogy a köznyelvi szavakhoz kreatív, humoros jelentéseket társítanak a beszélők, új szavakat, szóalakokat találnak ki, idegen eredetű kifejezéseket (leginkább az angol nyelvből) kevernek a beszédükbe, vagyis rendkívül változékony a szókészlete.

 

szaknyelv

Szaknyelvnek nevezzük a különféle szakmák, tudományágak sajátos, egyéni nyelvezetét. Különféle szakmai körökben más-más szóhasználat alakult ki az évek során, ez pedig gyakran ismeretlen vagy nem teljesen érthető azok számára, akik nem jártasak az illető szakmában. A szaknyelvi szókincset szakszókincsnek nevezzük. Ide tartoznak a különféle szakkifejezések és szakszavak. A jogi szaknyelvben például a jogerős kifejezés azt jelenti, hogy egy döntés érvényes, végleges és megtámadhatatlan. Hasonlóan működnek a hobbinyelvek is, így például a (le)támadás vagy védekezés sajátos jelentéssel bír a különféle sportágakon belül, annak ellenére, hogy a köznyelvben is léteznek.

 

10. téma

eldöntendő kérdés

Az olyan kérdéseket, amelyekre egyszerűen igennel vagy nemmel tudunk válaszolni, eldöntendő kérdéseknek nevezzük. A rájuk adott válaszban azt kell eldönteni, hogy igaz vagy nem igaz a kérdésben megfogalmazott információ (pl. A wifi ingyenes?)

 

kiegészítendő kérdés

Vannak olyan kérdések, amelyekre nem lehet egyszerűen igennel vagy nemmel válaszolni, hiszen a kérdésben egy kiegészítő információ megfogalmazását igényli. Ezek a kiegészítendő kérdések. A Mennyibe kerül egy éjszaka? Egy kiegészítendő kérdés. Ezek a kérdések kérdőszót is tartalmaznak (pl. mennyibe; hol; mikor; miért stb.). A kérdőszó azt az információt jelöli, amit nem ismerünk, amit meg szeretnénk tudni.

 

beszédszándék

A beszédszándék a beszélőnek az a célja, amit el szeretne érni mondandója által. Bár csupán 5 mondattípus áll a beszélő rendelkezésére (kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó és óhajtó mondat), ezek segítségével számtalan beszédszándékot ki tud fejezni. Pl. Ízletesen néz ki a szendvicsed. Kijelentő mondat ugyan, de a beszélő szándéka korántsem a tényközlés, hanem burkolt utalás arra, hogy szívesen megkóstolná. Amennyiben a hallgató ezt nem tudja megfejteni, a beszélő szándéka nem teljesül be.

 

11. téma

tény

Ténynek nevezzük azokat az információkat, amelyek tudományosan alátámaszthatóak, pontosan ellenőrizhetőek, mint pl. Románia fővárosa Bukarest., A Föld a Naptól számított harmadik bolygó.

 

vélemény

Beszédünkben gyakran használunk olyan mondatokat, amelyek érzelmet, személyes véleményt, meglátást, élményt stb. fejeznek ki. Ezek a kijelentések a beszélő nézőpontját szólaltatják meg, tehát lényegében személyes véleményt fejeznek ki. Pl. Azt hiszem, te vagy a legszebb!, Szerintem nem is igaz.

 

irónia

Az irónia egy kétértelmű kijelentés, melyet nem szabad szó szerint értenünk. A közlő nem saját véleményét mondja, hanem gyakran annak az ellenkezőjét. Az iróniát írásban nehezebb érzékeltetni, hiszen nem áll rendelkezésünkre sem a hanglejtés, sem a mozdulatok vagy a mimika. Írott szövegnél segítségünkre lehet a teljes szövegkörnyezet: hogyha egy kijelentés egyértelműen nem illik a helyzethez, ellentmond annak, amit a szövegben eddig tapasztaltunk, arra következtethetünk, hogy a beszélő mondandója valójában ironikus.

 

manipuláció

A manipuláció rejtett szándék, mesterkedés, ravaszság. Olyan szándék, amely a saját érdeket tekinti, ennek értelmében szeretné mások szándékát befolyásolni, megváltoztatni. A manipuláció különféle formáival nagyon gyakran a reklámok esetében találkozhatunk. Ott ugyanis előszeretettel használják a különféle rábeszélési stratégiákat. A manipuláció további formái lehetnek még a bókolás, udvarlás, hízelgés is.

 

háttérmondat

A háttérmondat lappangó állítás, a beszédben ki nem mondott tartalom. Beszédünk során nem mindig nyilvánvaló a kommunikációs szándékunk. Megesik, hogy egy-egy kijelentésünk mögött ott bujkál egy-egy odaértett közlés (amelynek igazsága bizonytalan is lehet). Például a „Meglepően okos gondolat ez tőled!” mondat háttérmondata az, hogy ’máskor nem mondtál ilyen jókat/nem számítottam erre tőled’; a „Te máskor sem a mieinkkel tartottál?” mondaté pedig ’Te nem is a mieinkkel tartottál’.

 

12. téma

regionális köznyelv

A regionális köznyelv egy átmeneti nyelvváltozat a helyi nyelvjárások és a köznyelv között. Olyan köznyelvi változat, amely nyelvjárási jellegzetességeket is tartalmaz. Regionális köznyelvbe tartozik például az, hogy Erdély-szerte a köznyelvi el kell mennem helyett gyakran az el kell menjek kifejezéssel találkozunk.