Kedves Szülők!
·
Tájékozódjon a rendelkezésére álló információk között.
·
Kiegyensúlyozott médiafogyasztává váljon (nyomtatott sajtó,
televízió, online információforrások, social media).
·
Ismerje fel a szövegek gyakorlati hasznát, tájékozódni
tudjon a körülötte levő világban.
·
A megismert szövegek értelmezése által fejlődjön az
érzelmi intelligenciája.
·
Szilárd alapokon álljon az identitása (ismeretek,
műveltség, attitűdök: hagyomány és jelen idejű önmeghatározás).
A szülők
generációja egészen mást tanult az iskolában, mint amit a mai gyermekek, ezért
természetes, ha nem érti azt, amit a gyermeknek tudnia kell. A szülő leginkább
úgy segíthet, hogy félreteszi a saját iskolai tapasztalataiból eredő
nosztalgiáját, elfogadja, hogy a világ nagyot változott, megbízik a
pedagógusban és partnerként tekint a gyermekére.
Mit
kell tudni a VIII. osztályos vizsgáról?
·
Sokkal több mindent tanul a gyermek órán, mint amit a
vizsgán kérnek.
·
A vizsga olyan alapvető kompetenciákat mér, amelyekre
szüksége lesz tanulmányai folytatásához.
·
Az eredmény nagyban befolyásolja a továbbtanulási
lehetőségeit.
·
Érdemes konzultálni a magyartanárral a felkészülés
eszközeiről, arról, hogy mire való a tanterv, a vizsgaprogram, a tankönyv, a
munkafüzet, a gyakorlótétel, a próbavizsga, mi a szerepe a konzultációnak, és
szükség van-e valóban magánórára.
·
A vizsgán elért sikert nem segíti a bemagolt
műértelmezés, versszöveg, meghatározás, osztályozás, jellemzés, tartalom.
Miből
áll egy vizsgatétel?
Tudni kell,
hogy a vizsgatételek az érvényben levő tantervek és vizsgaprogramok alapján
íródnak. 2 részük van: az első rész, ami 60 pontot ér, egy nem irodalmi szövegre
vonatkozó szövegértési (I.A) és nyelvi (I.B) feladatsort tartalmaznak, a
második rész, ami 30 pontot ér, egy irodalmi szöveggel kapcsolatos szövegértési
és szövegalkotási feladatsort. A szövegek „első látásra” való értelmezése a
cél, ezeket a gyermekek nem tanulmányozzák órán, nem tartalmazzák őket a
tankönyvek. Hivatalból 10 pont jár.
Mit kell tudnia a gyermeknek? Mit várnak el a feladatok?
Pl.:
·
információkat azonosítani egy szövegben;
·
kiemelni lényeges információkat;
·
felismerni a szereplők közötti viszonyokat, értelmezni
beszédhelyzeteket;
·
egyszerű következtetéseket levonni a szöveg
információiból;
·
megkülönböztetni igaz és hamis információkat;
·
felismerni, mire használhatja a szöveg információit saját
céljai elérésére;
·
értelmezni a szövegben levő szavakat, kifejezéseket a
kontextus alapján;
·
felismerni a nyelvi elemek szerepét a
jelentésteremtésben;
·
megkülönböztetni egymástól a tényeket és a véleményeket,
az objektív és szubjektív kijelentéseket;
·
rövid (10−15 mondatos) szöveget alkotni a megadott
irodalmi szövegből kiindulva, különböző szempontok alapján, különböző
beszédhelyzetekben stb.
Hogyan
készüljön fel a gyermek a vizsgára?
Fontos, hogy
erről beszéljünk a magyartanárával, legyen egy közösen kidolgozott felkészülési
naptára, ütemterve. Ne várjuk el, hogy kidolgozott tételeket, megtanulandó
verseket, meghatározásokat mondjon fel, az általunk ismert nyelvtan
gyakorlatokat (szófajok meghatározása, mondatok ágrajzának elkészítése)
gyakorolja, nem az a tananyag, amiből nekünk kellett vizsgáznunk. Ne
hasonlítsuk össze a tudását a sajátunkkal. Ne tartsunk attól, hogy már nem
tudunk segíteni neki, és ne gondoljuk azt, hogy ezért rossz szülők vagyunk. (Sőt:
ne tanítsuk meg nekik azt a nyelvtant, amit mi tudunk, mert az segít majd megérteni
az új szemléletű nyelvtant is, mert csak zavart keltünk bennük.) Segíteni tudjuk
felkészülését két munkafüzettel: Az I.A és II. tételhez használható Szövegértés, szövegalkotás
nyolcadikosoknak című munkafüzettel, az I.B tételhez pedig a Nyelvi
kompetenciafejlesztés nyolcadikosoknak cíművel. A munkafüzeteket legjobb,
ha tanórán, tanári irányítással használják, de a feladatok úgy vannak
megszerkesztve, hogy azokat önállóan is meg tudja oldani a gyermek. A munkafüzet
fejezetei a vizsgaprogram tartalmára épülnek, és az a céljuk, hogy FEJLESSZÉK
a gyermek kompetenciáit. Az egyes fejezetek végén elhelyezett qr-kódok
beolvasásával megoldási útmutatóval segítjük az önálló felkészülést. A két munkafüzet
a fokozatosság elvére épül, ezért fontos követni a feladatok sorrendjét. Az internetről letölthető gyakorlótételek,
és az előző évek tételei a gyermek kompetenciáit MÉRIK. Ezek tesztelésre
alkalmasak, de nem azért készültek, hogy belőlük tanuljanak, vagy hogy ezeket
(a megoldásaikat) megtanulják. Ilyen gyakorlótételeket biztosan meg fognak
oldani az iskolában, erről is érdemes beszélnünk a gyermek magyartanárával.
Fontos, hogy ne ezek megoldásában lássuk a gyakorlás egyetlen útját: a túlzott
tesztelés olyan automatizmusok kialakulásához vezethet, melyek a vizsgán nem
előnyösek. Érdemes arra is figyelni, mikori gyakorlótételeket old meg a
gyermek, a vizsgaprogram a járványügyi rendelkezések következtében ugyanis az
előző években változott. Jó, ha ezért a magyartanárára bízzuk a gyakorlótétel
kiválasztását, és nem adunk neki otthoni plusz feladatokat. Nem segítünk, ha
nyomást gyakorlunk az iskolára, hogy több próbavizsgát szervezzenek, mint az
országosan egységes (egyszeri) próbatesztelés: ennek megíratása és kiértékelése
rengeteg időt vesz el a felkészüléstől. Azt kell megértenünk, hogy a
kompetenciák többszöri mérése (gyakorlótételek megoldása, próbatesztelések) nem
helyettesítheti azok fejlesztését (tankönyvi feladatok megoldása, munkafüzetek
feladatainak megoldása, azok órán történő kiértékelése).
További kérdések:
Miért olyan más a gyermekem?
·
Minden másképp van, mint az én gyermekkoromban.
·
Miért nem érdeklik őt is ugyanazok a dolgok, mint engem?
·
Hogy érthetném meg? Z generációs…
·
Az én gyermekem nem tud semmit abból, amit én tanultam az
iskolában…
·
Hová lesznek a magyar irodalom gyöngyszemei?
Ha ezek a kérdések önben is felmerültek, olvasson tovább: https://nyelvikompetenciafejlesztes.blogspot.com/2023/10/ezek-mai-fiatalok.html

Hiányzik a megoldási útmutató a témák végén. A qr kód nem működik, hol lehet megtalálni?
VálaszTörlés