Ezek a mai fiatalok...

 

Ezek a mai fiatalok…

·        Miért olyan más a gyermekem?

·        Minden másképp van, mint az én gyermekkoromban.

·        Miért nem érdeklik őt is ugyanazok a dolgok, mint engem?

·        Hogy érthetném meg? Z generációs…

·        Az én gyermekem nem tud semmit abból, amit én tanultam az iskolában…

·        Hová lesznek a magyar irodalom gyöngyszemei?

 

Ilyen és hasonló kérdések fordulnak meg a szülők fejében. Be kell látnunk azt, hogy gyermekeink nagyon különböznek tőlünk, az oktatásban nyomokban sem fedezzük fel saját iskolás tapasztalatainkat, a körülöttünk való világ felgyorsulása pedig nem csupán közhely, hanem a mindennapi valóság. Lássuk, mi is ez a Z-generáció.

 

A generációk közül a Z generáció, más néven Z gen, az influencerek új generációja. Az első globális nemzedék. Az igazán digitális bennszülöttek, akik génjeikben hordozzák a digitális tudást. Már nagyon fiatalon használják az internetet, a közösségi médiát és a mobilhálózatokat. Egyszerre élnek a virtuális és az offline világban. Könnyen és gyorsan gyűjtenek információt. Önképzők, és inkább online szeretnek tanulni.

Egy kutatócsoport a Z generáció viselkedését kutatta, és azt, hogy milyen hatással vannak más emberek fogyasztási szokásaira és márkapreferenciáira. A kutatás négy kulcsterületet azonosított a Z generáció viselkedése szempontjából:

·        Nagyra értékelik, hogy szabadon kifejezhetik az identitásukat, kerülik a sztereotípiákat.

·        Szívesen csatlakoznak virtuális kortárscsoportokhoz.

·        A párbeszédet tartják a konfliktusmegoldás és a világjobbítás legfőbb eszközének.

·        Döntéseik és értékítéleteik tényszerű információkon alapuló pragmatikus és analitikus hozzáállásból születnek.

A Z generációt „Igaz Generáció”-ként is aposztrofálják, mivel tagjai hittel, és idealisztikusan közelítenek a világhoz.

 (https://vezetofejlesztes.hu/z-generacio-jellemzoi)

Az a körülmény, hogy az internet folyamatosan a rendelkezésükre áll, új viselkedésformákat eredményez:

·        Képesek a multitasking működésre, ez teljesen megváltoztatja a „fegyelmezett gyermek”-ről alkotott elképzeléseinket. Ők ugyanis akkor is képesek figyelni, ha éppen babrálnak a pad alatt, de figyelmük sokkal felületesebb, ezért többet kell dolgozni az elmélyült odafigyelés képességének kialakításán.

·        Jellemzően nem, vagy ritkán használnak offline információforrást. Kihívást jelent, ha nincs térerő, tudatosabban kell megtanítanunk, hogyan nyúljon offline információforrásokhoz, de azt is meg kell tanítani, hogyan használjanak helyesen online információforrásokat, hogyan válasszanak ki keresőszavakat (a kulcsszó megtalálásához fontos a lényeglátás képessége), hogyan szelektálják a kapott információkat.

De az információszerzés gyorsasága és az információk mennyisége kihívások elé állítja őket.

 

Az információszerzés gyorsasága:

·        Sokkal hamarabb hoznak döntéseket. Ez egy pozitív képesség, amire érdemes alapozni. Hátránya, hogy a döntéshozatal gyorsasága felületessé teszi a döntést. Meg kell tanulni elmélyülni a szöveg információiban, pontosan hivatkozni a szöveg információira.

·        Megrövidül a koncentrálási képesség ideje. Másként viszonyulnak a rövid szövegekhez, nehezen olvasnak terjedelmesebb írásokat. Másfajta szövegekkel lehet megnyerni őket az olvasásnak: sokkal fontosabb számukra a cselekmény ritmusa, az események pörgése, a kalandosság, a fikció. Gyorsan, felületesen, „átlósan” olvasnak. Ezt kiegyensúlyozandó rá kell vezetni őket az elmélyült koncentrálásra („slow reading”), és a lineárisan olvasott szöveg információi között való visszakeresésre.

·        Könnyű, gyors sikerekre vágynak. A tanulásban is megnő a kötelezők röviden, tartalmak, filmek, rövid oktatófilmek szerepe. Nem szabad, hogy ezek helyettesítsék az olvasmányélményt.

 

Az információk mennyisége:

·        Meg kell tanulniuk tájékozódni a hatalmas információáradatban: források azonosítása, hiteles információforrások használata.

·        Még éretlenek az érzelmi mechanizmusaik és kapacitásuk. Ezért különösen fontossá válik az empátia fejlesztése, a szociális kompetenciák fejlesztése.

·        Nincs szükség az információk megjegyzésére. Megtanulni a verset, felmondani a „leckét”, bemagolni a műértelmezést már nem lehet célja az oktatásnak.

 

Kétségtelen, hogy az online oktatás után:  

·       Átalakultak az offline szerepek, az emberi kapcsolatok.

·       Megváltoztak a tanulási szokások.

·       Sokkal közvetlenebb lett a tanár-diák kommunikáció.

·       Fontos szerepet kapnak az oktatásban az intelligens taneszközök.

·       Megnőtt a multimedialitás szerepe. Már nem elég a fénymásolt lap: ami nem színes, nem mozog, nem beszél, az nem él.

·       Szükség van a digitális oktatás egyes elemeinek felhasználására a jelenléti oktatásban.

 

Ebben a kontextusban az anyanyelv oktatása is új célokkal egészül ki:

Ha párhuzamba állítjuk a saját tudásunkat a gyermekeinkével, azt, hogy mit tanultunk mi, és mit ők, miből vizsgáztunk mi, és miből ők, rájövünk arra, hogy az iskolával és gyermekeinkkel való elégedetlenségünk oka az, hogy a kétféle tudás áll egymással generációs konfliktusban.